Mihaly Salome, 3. éves Angol nyelv és irodalom szakos hallgató beszámolója.
2019 május 30-tól ismét megrendezésre került Kolozsváron a híres TIFF, a fesztivál melynek során a világ különböző tájairól érkezett filmek versenghettek egymással a közönség kegyeiért. Önkéntesként, beépített embere lehettem a nagyszerű küldetésnek, aminek célja a kultúra fellobbantása és a szórakoztatás netovábbja volt. A teríték igencsak gazdagnak bizonyult: komédia, dráma, dokumentumfilm, horror, akció és megannyi más felkerült a vászonra, így a közönség palettája is színes lett, kicsitől nagyig, mindenki megtalálhatta a kedvére valót.
Ezenkívül nem csupán filmekkel, de egyéb programokkal és meglepetésekkel is kedveskedtek a fesztivál szervezői, igazi vörösszőnyeges bánásmódot kínálva. Több filmnek a levetítése után szerveztek közönségtalálkozót az alkotókkal, amelyre meghívtak színészeket, producereket, vagy akár olyan híres sztárvendégeket, mint a rendező, Michel Gondri, vagy a Golden Globe és Oscar-díjas Nicolas Cage. Különböző kiállítások, koncertek, vásár és megannyi lehetőség mellett pedig azok, akik ki szerették volna próbálni a filmalkotást, vagy egyéb audiovizuális tevékenységeket, megtehették ezt az InfiniTIFF interaktív program keretén belül.
A sokszínűség abban is megmutatkozott, hogy számos országból érkeztek művek, különböző nyelveken (mint például magyar, albán, francia, német, kínai stb.). Viszont ez nem okozott akadályt abban, hogy bárki megérthesse és élvezhesse a filmeket, hiszen mindegyikhez készült román, illetve angol nyelvű felirat is, arra az esetre, ha valaki nem tudna kínaiul, például. Ráadásul egy külön csapat felelt mindezért, aminek én is a tagja lehettem. A feliratok felügyelése egyszerre volt érdekes, néha könnyed, olykor nehezebb feladat, hisz amikor minden a terv szerint haladt, kényelmesen hátradőlve nézhettem filmeket (ingyen, természetesen – ami szerintem az egyik legjobb önkéntes-kiváltság), máskor viszont sajátkezűleg igazítottam, hogy melyik szereplő éppen mit mondjon, így nem egyszer múlt csupán másodpercek töredékén, hogy a közönség elveszítse a dialógusok fonalát (mondhatom, a gyors, veszekedős részek voltak ilyenkor a kedvenceim). Mindez persze csak hozzátett a filmbe illő izgalmakhoz, s utólag jó tapasztalatként tekintek vissza az ehhez hasonló kisebb akadályokra, így bátran ajánlom a feliratfelelősi pozíciót minden olyan lelkes önkéntesnek, aki szereti a nyelveket és a kalandokat.
Nem csupán a tapasztalat miatt érte meg TIFF önkéntesnek lenni, ugyanis a nagyérdeműnek kínált programokon és lehetőségeken kívül, külön VIP rendezvényekkel, koncertekkel jutalmazták mindazokat, akik munkájukkal hozzájárultak a fesztivál sikeréhez. Személy szerint, kiváló és hasznos lehetőség volt ez számomra, hiszen egy fiatalos, lendületes, mégis tartalmas rendezvénysorozatnak lehettem a része.
(fotó: www.tiff.ro)