Bölcsészettudományi és Művészeti Kar

Marina Abramovics – A távolság, ami összeköt filmbemutató Nagyváradon

Marina Abramovic az ismert művésznő Braziliában kutatja a különböző gyógyítási módok eredetét és kultúráját, valamint ezek kapcsolatát a performansz művészettel és a spiritualitással.

A vetítés után beszélgetés Nagy Csillával, a film forgalmazójával, valamint dr. Ütő Gusztávval, a PKE Képzőművészet szak adjunktusával:
Marina Abramovic gyógyító cselekményművei és a Szent Anna-tói AnnART Fesztivál párhuzamáról.

Könyvbemutató

Kertész Sándor: Pókember-generáció

A képregény - ez a sokak által kedvelt, mások szerint kultúrszemétnek titulált elbeszélési forma - eltűnt a magyar sajtó oldalairól, de megjelent önálló kiadványokban. Emiatt sokan a képregény reneszánszáról beszélnek. Egy szűk fogyasztói réteg rajong érte, mások tudomást sem vesznek létezéséről, míg megint mások kifejezett ellenszenvvel viseltetnek iránta. A könyvbemutatón a képregény magyarországi történetéről, jelenlegi helyzetéről és a benne rejlő lehetőségekről beszél Kertész Sándor a magyar képregény történetét feldolgozó Pókember-generáció című könyvei kapcsán. A szerző, a képregényrajzolók előtt álló lehetőségekről, az internetes publikációról.

Kertész Sándor

( Kisvárda 1960. 04. 19.)

Kertész Sándor grafikus, tanár, újságíró, - tanulmányait a Nyíregyházi Egyetem rajz tanszékén és Budapesten a Bálint György Újságíró Akadémián végezte- több mint harminc éve foglalkozik a képregénnyel. Eleinte, mint grafikus, képregényrajzoló kereste a műfajban rejlő lehetőségeket és Nyíregyházán megalakította a Kísérleti Képregény Studiót. A csoporttal hazai és nemzetközi kiállításokon népszerűsítették a képregényt, majd a Line Olasz-magyar Kiadó létrehozásával Menő Manó és Krampusz címmel indított képregénymagazint. A nyolcvanas évek végén elsőként kezdte el a magyarországi képregény történetének kutatását. 1991-ben jelent meg Szuperhősök Magyarországon címmel első könyve ebben a témában. Ezt követően 2007-ben Comics szocialista álruhában címmel a képregény történetét a kezdetektől a rendszerváltásig mutatta be. Legújabb könyve, a Pókember-generáció, a rendszerváltástól napjainkig terjedő időszak képregénytöténetéről szól. Jelenleg Debrecenben a Kós Károly Művészeti Szakgimnáziumban tanít szakmai tantárgyakat grafikusoknak és amicós rajzolóknak. Kiállításokat szervez, és előadásokon népszerűsíti ezt a sajátos képes elbeszélési formát.

FELTÖLTÖTTÜK AZ ELSŐ FELADATLAPOT!

Szeretettel várunk minden versenyzőt és érdeklődőt a Nyílt Napi Germanische Mythologie tematikájú vetélkedőre, melyre 2019. március 28-án kerül sor! Játsszunk és tanuljunk együtt!

Előadás a Nyelvmentor c. rendezvénysorozat keretében.

Meghívó adventi könyvbemutatóra és beszélgetésre

100 éves évfordulóját ünnepli a Shantiniketani Vishva Bharati  Egyetem Képzőművészeti tanszéke, a Kala Bhavana.

A Shantiniketan-i Rabindranath Tagore alapította és Indiában a Keletet és Nyugatot, Ázsiát és Európát összekötő intézménynek a szimbóluma és megvalósítója.

Tagore az „egész világ fészkének” tartotta, ahol nyugat és kelet randevúja zajlik. Magyar vonatkozásban azért is fontos, mert iszlám tudományok tanszékét a három évig feleségével ott tartózkodó Germanus Gyula vezette. Germanus Gyulát személyesen Tagore kérte fel a tanszék vezetésére Magyarorszég-i tartózkodása alatt. A professzor első feleségével, Hajnóczy Rózsával tartózkodott Indiában. Hajnóczy Rózsa sántikétáni benyomásait a Bengáli tűz című könyvében örökítette meg.

Jelenleg az egyetemen 12 tanszék működik, mint például a modern nyelvek, társadalomtudományok, természettudományok, dráma és koreográfia, képzőművészet, tanárképző, Tagore kutatás, stb.

A PKE Képzőművészet Szaka a Kala Bhavana Tanszékkel (Képzőművészeti Tanszékkel) kötött Erasmus kapcsolatot. A tanszéken hat szak működik: festészet, grafika, kerámia és üveg, textíl, művészettörténet és szobrászat.

Photo: Kala Bhavana, Sreya Guha, Bamdeb Mondal.